Általában a világon mindenhol érvényes, de Magyarországon különösen, hogy egy ember legnagyobb értéke a lakóhelye.
Sajnos, vagy nem sajnos, de hazánkban egy-egy házban, lakásban egy egész életmű nyugszik, az emberek vagyonának tetemes része ingatlanban parkol, tehát akinek lehetősége adatik rá, az általában a lakhatását oldja meg minél hamarabb.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy vigyázzunk is arra az ingatlanvagyonra, ami a rendelkezésünkre áll, mert az is képes veszteni az értékéből, néha igen hirtelen is.
Általában a karbantartás csupán egy dolog, értelemszerű, hogy a magunk háza táját a lehetőségekhez mérten rendben- és karban tartjuk.
Már az ősember is kereste a biztonságot nyújtó fedelet a feje fölé, miért változott volna meg ez az igény az elmúlt százezer évben?
Csakhogy a kiszolgáltatottság mértéke nem mindegy, hiszen kicsit több, mint másfél évszázada létezik még csak lakásbiztosítás, előtte, ha valami baj történt, akkor csak az emberi jóindulaton és szerencsén múlt, hogy földönfutóvá váltál-e, vagy sem.
Ugyanis a lakhely ősidőktől kezdve az egyik, ha nem a legnagyobb érték, néha generációról generációra öröklődött, és nem csak a kisemberek szintjén, hanem a nagy nemesi családok körében is, hiszen valakinek tovább kellett igazgatnia az uradalmat, a birtokokat.
Másrészről az is igaz, hogy a vagyon önmagában biztosítás volt, hiszen ha egy grófnak mondjuk leégett egy kastélya, akkor egyszerűen átköltözhetett egy másikba, vagy egy rokonánál lakhatott, amíg folyt a helyreállítás, azonban a szegényebb rétegek körében egy leégett ház egyenlő volt a koldus-sorssal.
Bár számtalan példát láthatunk arra, hogy egy-egy falu, közösség összefogott a bajba jutott tagjának megsegítésére, de ha éppenséggel mindenki nehéz helyzetben van, akkor az összefogás éppoly keveset ér.
Polgári szinten a változásig a 19. század közepéig kellett várni, hogy megtörténjen, ugyanis akkor jelentek meg mind hazánkban, mind pedig nyugaton az első, kimondottan biztosítással foglalkozó cégek, érdekeltségek.
Ezek kezdetben még kereskedelmi, szállítmányozási biztosításokkal foglalkoztak, de a század második felében már nagyon sok mindenre, köztük lakásra, házra is lehetett biztosítási szerződést kötni.