Amiket mindenképpen érdemes tudni, mielőtt lakásbiztosítást kötsz

A biztonságérzet egy olyan alapvető dolog, amire szinte mindannyian törekszünk, illetve majdnem mindannyian, mert vannak, akik kimondottan a bajt, a veszélyt, a rizikót keresik, de azért úgy vélem, nem ez az általános hozzáállás.

Nem szeretjük kockáztatni az anyagi helyzetünket, a testi épségünket, a tárgyaink, értékeink épségét, hiszen azok értéket képviselnek a számunkra.

Legyen szó akár anyagi, akár érzelmi kötődésről, ha beüt a baj és kár ér minket, az kisebb-nagyobb mértékben, de elég fájdalmas élmény.

A lakhely érték

Amiket mindenképpen érdemes tudni, mielőtt lakásbiztosítást kötsz

Általában a világon mindenhol érvényes, de Magyarországon különösen, hogy egy ember legnagyobb értéke a lakóhelye.

Sajnos, vagy nem sajnos, de hazánkban egy-egy házban, lakásban egy egész életmű nyugszik, az emberek vagyonának tetemes része ingatlanban parkol, tehát akinek lehetősége adatik rá, az általában a lakhatását oldja meg minél hamarabb.

Éppen ezért kiemelten fontos, hogy vigyázzunk is arra az ingatlanvagyonra, ami a rendelkezésünkre áll, mert az is képes veszteni az értékéből, néha igen hirtelen is.

Általában a karbantartás csupán egy dolog, értelemszerű, hogy a magunk háza táját a lehetőségekhez mérten rendben- és karban tartjuk.

Már az ősember is kereste a biztonságot nyújtó fedelet a feje fölé, miért változott volna meg ez az igény az elmúlt százezer évben?

Csakhogy a kiszolgáltatottság mértéke nem mindegy, hiszen kicsit több, mint másfél évszázada létezik még csak lakásbiztosítás, előtte, ha valami baj történt, akkor csak az emberi jóindulaton és szerencsén múlt, hogy földönfutóvá váltál-e, vagy sem.

Ugyanis a lakhely ősidőktől kezdve az egyik, ha nem a legnagyobb érték, néha generációról generációra öröklődött, és nem csak a kisemberek szintjén, hanem a nagy nemesi családok körében is, hiszen valakinek tovább kellett igazgatnia az uradalmat, a birtokokat.

Másrészről az is igaz, hogy a vagyon önmagában biztosítás volt, hiszen ha egy grófnak mondjuk leégett egy kastélya, akkor egyszerűen átköltözhetett egy másikba, vagy egy rokonánál lakhatott, amíg folyt a helyreállítás, azonban a szegényebb rétegek körében egy leégett ház egyenlő volt a koldus-sorssal.

Bár számtalan példát láthatunk arra, hogy egy-egy falu, közösség összefogott a bajba jutott tagjának megsegítésére, de ha éppenséggel mindenki nehéz helyzetben van, akkor az összefogás éppoly keveset ér.

Polgári szinten a változásig a 19. század közepéig kellett várni, hogy megtörténjen, ugyanis akkor jelentek meg mind hazánkban, mind pedig nyugaton az első, kimondottan biztosítással foglalkozó cégek, érdekeltségek.

Ezek kezdetben még kereskedelmi, szállítmányozási biztosításokkal foglalkoztak, de a század második felében már nagyon sok mindenre, köztük lakásra, házra is lehetett biztosítási szerződést kötni.

Egy modern lakásbiztosítás

Ha definiálni kellene a lakásbiztosítást, mint fogalmat, akkor azt talán úgy lehetne a legegyszerűbben, hogy:

• a lakásbiztosítás olyan vagyoni jellegű biztosítás, amely értelmében az adott szerződésben szereplő ingatlanban, illetve ott található vagyontárgyakban esetileg keletkező károkat a biztosító rendszeresen fizetett díj ellenében megtéríti.

Vagyis azért fizetjük rendszeresen (havonta, negyedévente) a biztosítóval szerződésben megkötött összeget, hogy ha valóban kár keletkezik, akkor ne kerüljünk utcára abban a ruhában, ami éppen rajtunk volt, hanem legyen fedezet a károk javítására, esetleg új, hasonló értékű ingatlan vásárlására.

Ez abban az esetben érvényes, ha a szerződés létrejöttekor a szerződő fél egyben a biztosított is, vagyis ha a magunk javára kötünk biztosítást.

Léteznek azonban ettől eltérő esetek is, ugyanis ha hitelre vásárolt ingatlanról van szó, márpedig ilyen elég gyakran előfordul, akkor egy harmadik fél, az engedményes lép be a képbe – ez a bank vagy hitelintézet, amelyik a kölcsönt adta az ingatlanvásárláshoz, a szerződő fél ilyenkor a biztosítás kedvezményezettjeként ezt a céget jelöli meg.

Ilyenkor a biztosítás érvényesítése, vagyis káreset keletkezésekor a biztosító nem a szerződő félnek, azaz a tulajdonosnak, hanem a hitelt kibocsájtó pénzintézetnek fizeti ki a keletkezett kárra vonatkozó térítést.

Ezen kívül van még arra is lehetőség, hogy valaki más vagyonára, ingóságára kössünk biztosítást, például ha egy albérletről van szó, ahol a tulajdonos nem kötött, a bérlő viszont szeretne.

Természetesen ehhez célszerű előzetesen egyeztetnie mind a bérlőnek, mind a tulajdonosnak, hogy a létrejött lakásbiztosítás mind a két fél számára előnyös legyen.

Milyen lakásbiztosítások léteznek?

A lakásbiztosításoknak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: a „per risk” és az „all risk” típusút.

01.

A per risk lakásbiztosítás a leggyakoribb fajtája a piacon elérhető biztosításoknak, ez csak és kizárólag azokra a károkra, káresetekre vonatkozik, amely a szerződő felek között létrejött szerződésben rögzítésre kerülnek. Tehát ha egy biztosítás kiterjed mondjuk tűzkárra és beázásra, de betörésre és zárcserére nem, akkor ilyen esetekben hiába fordulunk a biztosítóhoz, nem fogunk térítést kapni.

02.

Az all risk lakásbiztosítás pontosan ennek az ellenkezője, tehát minden olyan kár esetén térít a biztosító, ami a szerződésben nem kerül kizárásra. Azaz ha a megkötött szerződésbe nincs belefoglalva a zárcsere, akkor lehet tűz, jöhet víz, történhet betörés, ezekben az esetekben a biztosító fizet, viszont ha kizárjuk magunkat a lakásból és szakembert kell hívni, hogy feltörje a zárat, akkor hiába kopogtatunk költségtérítésért.

Ezeken kívül időtartam szerint is megkülönböztethetjük a biztosítási típusokat, mégpedig határozott és határozatlan idejűre.

A határozatlan idejű lakásbiztosítási szerződés általában egy évre szól, de hacsak valamelyik fél az évfordulót megelőző harminc nappal le nem mondja a szerződést, akkor az év újra indul.

A biztosítónak általában joga van egyoldalúan megszűntetni a szerződést, ha valamely feltételek nem teljesülnek, ilyen esetben tájékoztatási kötelezettsége van, valamint ritkább esetben közös megegyezéssel a biztosítási szerződés az évfordulón kívül is megszűntethető.

A határozott idejű szerződés, mint a neve is mutatja, egy bizonyos időkorláton belül érvényes, vagyis az idő lejártával, hacsak a szerződő felek meg nem hosszabbítják, megszűnik.

Lakásbiztosítási kockázatok

A kockázat egy rettentően fontos tényező, ami alapján a biztosító meghatározza, milyen mértékben és mekkora ellenszolgáltatás ellenében hajlandó biztosítást kötni az adott ingatlanra.

A házak, ingatlanos esetében elég jól megállapítható előre, hogy vélhetően milyen káresetek merülhetnek fel, ezért vannak előre összeállított csomagok, amelyekből választani lehet, valamint vannak általános lakásbiztosítások is, amelyeket bármilyen ingatlanra meg lehet kötni, de természetesen itt is meg kell felelni bizonyos kritériumoknak.

A kockázatelemzésnek pont ez a lényege: mekkora a valószínűsége annak, hogy a biztosítani kívánt ingatlanban valóban bekövetkeznek azok a káresetek, amelyekre a biztosítás kiterjed.

Az emlegetett kritériumok pont azért léteznek, mert vannak olyan körülmények, olyan tényezők, amik a sokszorosára növelik egy-egy kár bekövetkezésének valószínűségét.

Éppen ezért a lakásbiztosítás csak rendeltetésszerűen használatba vett épületre terjedhet ki, amely megfelel az „épület” besorolás kritériumainak.

Vannak tényezők, amik kizáró okot jelenthetnek:

01.

a falazat részben vagy egészen vetett, vagy döngölt vályog;

02.

a tetőzet részben vagy egészen szalma, nád vagy fazsindely;

03.

az épület lakott területen kívülre esik.

Továbbá építés alatt álló, félkész épület is csak külön megegyezés útján biztosítható.

Ezeknek a feltételeknek mind-mind megvan a maga gyakorlati indoka, például a szalmával, náddal, vagy egyéb éghető anyaggal fedett ingatlannak magasabb a tűzkockázata, vagy egy vályogfalú épületben a magasabb talajvíz visszafordíthatatlan károkat okozhat.

A melléképületek is egy külön téma, ugyanis nem lakáscélú plusz épület, például műhely, nyári konyha, ól, szerszámos kamra, garázs, valamint társasházak esetén alagsori tároló, süllyesztett garázs, egyéb hozzáépített saját tulajdonú házrész csak 50 m2 alapterületig foglalható bele a lakásbiztosításba.

Ezen kívül a szerződésbe foglalhatóak még bizonyos ingóságok is, háztartási ingóságok néven.

Ezek azok a berendezési tárgyak, háztartási gépek, amelyek általánosan minden háztartásban előfordulnak, és a biztosított személy napi rendszerességgel használja, fogyasztását szolgálja.

Gondoljunk itt olyanra, mint hűtőszekrény, tűzhely, vízmelegítő, és olyan alap tárgyak, berendezések, amelyek nélkül nem valósítható meg a minimum életszínvonal.

Ha arra törekszünk, hogy ingatlanunk minél inkább be legyen biztosítva, minél nagyobb anyagi biztonságban szeretnénk tudni a lakhelyünket, ingóságainkat, akkor mindenképpen érdemes olyan biztosítót választani, amelyik hosszú ideje piaci szereplő, és a szerződő felek nagy többsége elégedett az általuk nyújtott szolgáltatással.

Persze ez némi utánanézést igényel, de szerencsére napjainkban már szinte minden cégről, szolgáltatásról elérhető fogyasztói értékelés, úgyhogy Te is csak olyanban bízz meg, akiben a többség megbízik.

Sok olyan kisebb-nagyobb biztosítótársaság van, amelyek a gyors haszon és a könnyű átverés érdekében alakulnak, meg majd tűnnek el, éppen ezért lényeges, hogy ne vessük bele magunkat az első ajánlatba, hanem kérjünk tanácsot, konzultáljunk szakértővel, hallgassunk meg minél több ajánlatot.

Megéri a befektetett idő és energia, hiszen hosszú távú befektetésként is felfoghatjuk a megkötött lakásbiztosítást.

Esetek, amikor nem érdemes várni

Természetesen a biztosítótársaságok is vállalkozások, ennél fogva a piacból, a befektetéseik hozta profitból tartják fenn magukat.

Minden megkötött biztosítás egy-egy befektetés, ha úgy vesszük, nem csak a szerződő személy, hanem a cég részéről is, hiszen ha beüt a baj, a megkötött egyesség mindkét felet köti.

Viszont előfordulnak olyan esetek is, amikor a biztosító nem érzi indokoltnak a kártérítés fizetését, mert mondjuk valamilyen oknál fogva a szerződő fél eltért a szerződéstől, esetleg nem az előírtaknak megfelelően járt el.

Aztán persze ott vannak azok az esetek is, amikor jogi kiskapukra, kibúvókra hivatkozva bújik ki a biztosítótársaság a fizetés alól, pontosan ezért is érdemes megbízható céggel szerződést kötni, hogy az ilyen ügyeskedéseket kiszűrjük.

01.

Túlbiztosítás vagy alulbiztosítás esetén – ilyenkor a biztosítás mértéke nem arányos az ingatlan értékével. Alulbiztosítottság esetén értelemszerűen akármekkora kár is keletkezett, a biztosító nem fog annál többet fizetni, mint ami a szerződésben rögzítve van, tehát ha olcsóbb csomagot választunk, akkor számolnunk kell azzal, hogy a kárunk nem lesz teljes egészében megtérítve. Túlbiztosítottságnál pedig hiába fizetünk nagyobb összeget, magasabb díjat, ha a biztosító kárfelmérő szakembere azt állapítja meg, hogy az ingatlanban keletkezett kár kisebb mértékű, akkor a kiutalt összeg is kisebb lesz.

02.

Betörés esetén, ha nem bizonyítható az idegenkezűség, tehát a rendőrség nem talál arra utaló nyomokat, hogy valóban betörés történt, akkor a biztosító hajlamos lehet feltételezni, hogy a tulajdonos maga játszotta el a bűntényt a biztosítási összeg reményében. Ezzel számtalanszor próbálkoztak már azelőtt és próbálkoznak majd ezután is, vagyis az ilyen esetekben akár még azt is mondhatjuk, hogy a társaság nem alaptalanul bizonytalan. Még ha a védelmi rendszer kifogástalanul működött is, akkor sem kizárt, hogy megszervezett dologról van szó, tehát mindenképpen hagyatkozzunk a hatóságok által megállapított eredményekre.

03.

Ha az ingatlan védelme szerinted megfelelő, a biztosító szemében még közel sem biztos, hogy az. Attól, hogy hevederzárat szerelsz fel az ajtóra, a társaság szakembere még tehet olyan megállapítást, hogy az ingatlanod nem felel meg a biztonsági előírásoknak, és így a fizetési kötelezettséget is megtagadhatja. Éppen ezért érdemes utánanézni, szakértővel konzultálni arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy betörés esetén a biztosító hajlandó legyen elismerni a kártérítést.

04.

Tűzkár esetén is szakértő fogja vizsgálni, hogy nem biztosítási csalásról van-e szó. Filmekben, regényekben számtalanszor találkozhatunk olyanokkal, akik szándékosan tüzet okoznak az ingatlanjukban, hogy azután felmarkolhassák az ezért járó kártérítést. Így lehetséges, hogy a vizsgálat eltart egy ideig, de amennyiben nem kizárható, hogy gyújtogatás történt, abban az esetben szintén hiába várjuk a kártérítést.

05.

Népművészeti, iparművészeti tárgyakban keletkezett károk sajnos a legtöbb biztosító szemében nem léteznek, ezeket ugyanúgy berendezési tárgyaknak, háztartási ingóságoknak tekintik. Bizonyos társaságoknál van lehetőség arra, hogy az ilyen jellegű műtárgyakat külön biztosítsd, de ha ezt nem tetted meg, akkor sajnos tudomásul kell venned az elvesztésüket.

06.

Az üvegkár sem terjed ki mindenféle üvegre, vagyis ha nem nyílászáró-üvegben keletkezett kár, akkor nem érdemes a biztosítás érvényesítésével bajlódni. Ismét fennáll a lehetőség, hogy az ilyen jellegű tárgyaknál, például antik bútoroknál külön biztosítást kössünk azokra, de egy összetört asztallap vagy vitrinüveg esetén nemigen vannak jó esélyeink a kártérítést illetően.

Ha szeretnénk elkerülni, hogy kellemetlen helyzetbe kerüljünk, mindenképpen érdemes a megkötendő szerződést alaposan átnézni, ha kell, akkor ügyvéddel, jogi szakértővel.

A sokat emlegetett „apróbetűs” rész akkor is a szerződés része, ha nem szeretnénk, vagyis ha aláírtad, akkor tudomásul kell venni a következményeit.

Érdekes biztosítások, biztosítási érdekességek

Említettük már párszor, hogy egyéni megállapodás alapján olyasmire is lehet biztosítást kötni, amit például az alapcsomag nem tartalmaz.

Itt nem csak otthon őrzött műkincsekre, értékes bútorokra, készpénzre vagy kötvényekre kell gondolni, hanem néha egészen hajmeresztő dolgokra is.

Ugyanis vannak, akiknek a megélhetése múlik egy-egy testrésztől, tárgytól, így tehát célszerű a számukra ezeket a tényezőket is maximálisan bebiztosítani.

Ilyenkor persze a megállapított összeg és a díjazás is egyedi, de ha valakinek ilyesmire van szüksége, akkor annak általában egy havidíj fizetése a legkisebb gondja.

Íme, néhány bizarrnak is mondható példa:

01.

Sportolók, hírességek, akik testrész-biztosítást kötöttek – élvonalbeli labdarúgók, mint például David Beckham vagy Cristiano Ronaldo több tízmillió dolláros biztosítást kötöttek a lábukra, ugyanis ha megsérülnek, akkor fennáll az esélye, hogy a következő szezonban nem tudnak részt venni, ezzel jelentős bevételtől esnek el. Külön vicces elképzelni, ahogy a biztosítótársaság megbízottja izzadva figyeli a két sportoló mérkőzéseit azért szurkolva, hogy ne szenvedjenek balesetet… Más hírességek, mint például Madonna a kebleire kötött szép összegű biztosítást, míg Jennifer Lopez a hátsóját biztosította több millió dollárra.
Itt felmerülhet a kérdés, hogy valóban megér-e ennyi pénzt egy-egy ember melle vagy feneke, de ezt eldönteni már a biztosító tisztsége.

02.

Biztosítás zombitámadás esetére – igen, ez pontosan az, aminek tűnik. Az Egyesült Államokban nem is kevesen, hanem közel 22 ezren döntöttek úgy, hogy erre az eshetőségre is szeretnék kiterjeszteni a biztosításukat. Sőt, olyanok is akadnak, akik földönkívüli támadás esetére is igyekeztek ilyen módon felkészülni.

03.

Az egyik, ha nem a legnagyobb múltú angol biztosító, a Lloyds vámpír- és vérfarkas-támadás esetére is tart fenn csomagot. Akármennyire bizarrul is hangzik, Hollywood bizony sokat segít azokon, akik lépést tartanak a trendekkel.

04.

Biztosítás szeplőtelen fogantatás esetére – 2006-ban Skóciában három nővér kötött ilyen biztosítást arra az esetre, ha netán rájuk esne az Úr angyalának következő választása. Bevallhatjuk, erre elég kicsi az esély, így a biztosító nem vállal túl nagy kockázatot a díjért cserébe.

05.

Nessie vérdíja – ismét Skóciai eset, amikor is egy whiskyüzem, a Cutty Shark Company intézett versenyfelhívást a Loch Ness-i szörny elfogására. A cég biztos, ami biztos alapon azért kötött egy másfél millió dolláros biztosítást arra az esetre, ha valaki tényleg a gyár kapuit kezdené döngetni az elfogott szörnnyel az utánfutóján.

A furcsa és bizarr biztosítások sorát azonban szégyenfoltok is pettyezik, hiszen főleg a 20. században, nagyvállalatoknál fordult elő, hogy a vállalat a dolgozókra a tudtukon kívül biztosításokat kötött, magát jelölve meg kedvezményezettként.

Ennek eredményeképpen, ha egy munkás balesetben meghalt vagy megnyomorodott, akkor a kártérítési összeg nem a szerencsétlenül ember családját, hanem a céget illette, ezzel még halálában is hasznot hozva.

Ezzel nem azt mondom, hogy rendüljön meg a bizalmad a főnököddel szemben, hiszen ez az erkölcstelen eljárás tudomásom szerint egy ideje már tiltott, ettől függetlenül nem árt többször végigolvasni az aláírásra elénk rakott papírokat, mielőtt a szignónkkal illetjük.

fusshogylephessen.hu